Új reménysugár a hiteles információk terén: a nyílt forrású hírszerzés

osint hírszerzés, Precognox

Az 1990-es és 2000-es években még úgy vélte az emberiség, hogy az internet a nyitottságot és a szabadságot hozza el. Habár ez részben meg is valósult, olyan új területek is utat törtek maguknak – az elérhetővé vált információk segítségével -, amelyek tisztességességes működése minimum megkérdőjelezhető.

A társadalom számára kiemelten fontos folyamatok, mint a kutatás- és fejlesztés számos területen (pl.: természetvédelem, klímakutatás, orvostechnológia) új erőre kaptak. Ezzel párhuzamosan azonban a nyílt adatok (többek között a privátnak vélt és szánt megosztott tartalmak) táptalajként szolgáltak az adatlopásokhoz és a szürke-, illetve illegális zónába tartozó információgyűjtéshez.

Jók és rosszak

Ma már jelentősen olcsóbban (sok esetben ingyenesen) férhetünk hozzá műholdas időjárási felvételekhez, webkamerák képéhez vagy akár tőzsdei információkhoz a világhálón keresztül. Nyomon követhetjük tömegközlekedési eszközök útját, de akár egy sportmérkőzés állását is. Tehetjük mindezt érdeklődésünkből fakadó kiváncsiságból vagy éppen a munkakörünkből adódó feladatok elvégzése érdekében. Másrészről vannak azonban olyan személyek és szervezetek, amelyek ezeket az információkat mások megfigyelésére, bármilyen nemű visszaélésre, például zsarolására használják.

osint hírszerzés, Precognox
a műholdas felvételek mára már igen széles körben elérhetőek

OSINT: pro és kontra

Az OSINT (Open-source intelligence) mellett és szemben rengeteg érv hozható fel. A nyílt forrású hírszerzés számos esetben jelentett már komoly társadalmi segítséget, ilyen volt például a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es ukrajnai lezuhanása, amikor is a megszerzett információk segítségével kimutathatóvá vált Oroszország tragédiával kapcsolatos szerepe. Többek között ilyen módon derítettek fényt a műholdképek kutatói arra is, hogy Kína több száz nukleáris rakétasilót állít fel a sivatagban.

Mindazonáltal ellenpéldaként említhető például a 2013-as bostoni maratonon elkövetett robbantás, amely után az internetezők a helyszín megvizsgálása után több ártatlan járókelőt is tévesen, gyanúsítottként azonosítottak.

Természetesen ez a kettősség a legjobban a nemzeti- és nemzetközi hírszerzés esetében áll fenn. Gondoljunk csak bele: egy adott ország biztonsága érdekében akár elfogadhatónak is tűnhet a hírszerző szervek adatgyűjtése, hiszen ezek segítségével meghiúsítható például egy terrorcselekmény. A hírszerző hivatalok tevékenységével kapcsolatos információk kiderítése és nyilvánosságra hozása azonban egyrészről gátolja a nemzetbiztonsági szervek működését, másrészről viszont hozzájárul a társadalom hiteles tájékoztatásához.

osint hírszerzés, Precognox
a nyílt forrású hírszerzés miatt egyre nehezebben maradnak rejtve a világ dolgai

Van remény

A fentiek fényében kijelenthető, hogy a nyílt forrású hírszerzés rendkívül fontos és hasznos részévé vált információ-vezérelt világunknak, de az adatok felhasználása egyaránt szolgálhat pozitív és negatív célokat.

A valódi reménysugarat az jelentheti, hogy az OSINT által egyre több hiteles információhoz juthatunk hozzá, amely gátat szabhat többek között a tisztességtelen manipulációknak vagy a törvénytelen politikai- és katonai cselekményeknek.

Így válnak a nyílt forrású információk nélkülözhetetlenné a társadalom számára, de emellett fontos szerepük van az üzleti életben is.

Többet szeretne a témáról megtudni?

Olvassa el a The Law News Network oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált!

Nyílt forrású adatokkal az üzleti sikerért

A nyílt forrású adatok gyűjtése számos terület (pl.: biztosítási- és banki szféra, kutatás és fejlesztés) számára lehet kiemelten fontos. Legyen szó akár ügyfélazonosításról, akár konkurenciafigyelésről vagy szentimentelemzésről, a megszerzett információk rendkívül jól hasznosíthatóak. Az ilyen jellegű információszerzést CI-nek (Competitive Intelligence), magyarul üzleti hírszerzésnek nevezzük, amely mára már rendkívül fontos a megfelelő és megalapozott üzleti döntések meghozatalához.

Az adatgyűjtő szolgáltatások, mint például a TAS Data Collector a fent említett területeken működő vállalkozások számára lehet kimondottan hasznos megoldás, illetve az olyan nemzetközi projektek esetén, mint a Digiwhist.

PAI, mint az OSINT alapja

Az OSINT, mint folyamat által összegyűjthető, így az alapját képező adatokat nyilvánosan elérhető információknak nevezzük. Ezen információk számos digitális vagy egyéb forrásokból származhatnak.